MI AZ A TÍZ TERÜLET, AMIT KIÉRTÉKELÜNK?

  • A GYÜLEKEZET VEZETÉSE

    Hogyan látják magukat a vezetők, a lelkipásztor(ok), presbiterek, szolgálati vezetők – és hogyan látják őket a vezetettek, a gyülekezeti tagok? Hogyan állnak a vezetők a vezetői készségekkel és ismeretekkel, mennyire hitelesek és kompetensek? Milyen a vezetők egymással való viszonya, tudnak-e csapatban dolgozni, mennyire jól tudnak motiválni és delegálni?

  • LELKIMUNKÁSOK – AZ AKTÍV SZOLGÁLÓ MAG

    Vajon mennyire valóságos a gyülekezetben az egyetemes papság? Hányan vesznek részt a gyülekezet építésében lelkileg érett, aktív keresztényként, s hány passzív, lelki csecsemőt (Zsid 5:11-14) kell hordoznia és (ki)szolgálnia a gyülekezetnek? Mennyire működik az önkéntesség a gyülekezetben, milyen a tagok elköteleződése a közösség és a saját elvállalt szolgálataik iránt? Ismerik-e egyáltalán a saját elhívásukat és szolgálati területüket, és kapnak-e segítséget a felismerésükhöz és a bennük való fejlődésükhöz?

  • A HITÉLET MEGÉLÉSÉNEK MINŐSÉGE

    Ez a rész a gyülekezeti tagok hitéletének mélységét vizsgálja. Mennyit imádkoznak és hogyan, vannak-e imameghallgatásaik és istenélményeik? Mennyire ismerik, hogyan olvassák, tanulmányozzák-e a Bibliát? Mennyire élik meg a mindennapokban a kereszténységüket, hogyan tesznek bizonyságot a hitükről a szavaikkal és az életükkel? Mit visznek magukkal a gyülekezeti alkalmakból a hétköznapi életükbe, a munkahelyükre, a családjukba? Mennyire részese Isten a mindennapjaiknak, hogyan élik meg és fejezik ki a hitüket, van-e természetfeletti hatása az életükben a természetfeletti Istennek?

  • AZ ISTENTISZTELET MINŐSÉGE

    A gyülekezeti élet egyik legfontosabb alkalma az istentisztelet – de vajon mennyire tölti be a rendeltetését? Hogyan látja ezt a lelkipásztor és az igehirdetők, szolgálók, és hogyan látja a gyülekezet, azok, akik részt vesznek rajta? Milyen a hangulata, mennyire tartalmas, mennyire érthető és hasznos a mindennapokban? Van-e következménye Isten üzenetének, inspirálja-e a gyülekezet közösségét, hatással van-e a jellemre és a mindennapokra, ad-e valódi növekedést a hitéletben, eligazodást az életben? A keretek mennyire szolgálják a tartalmat, le tudja-e kötni a látogatókat is, vagy például a gyülekezeti éneklés valóban Isten dicsőítése vagy csak egy kiüresedett szokás? Egyszemélyes “produkció”, amelynek csak közönsége van, vagy átélhető-e benne az Istennel és a testvérekkel való közösség is?

  • KAPCSOLATOK – A GYÜLEKEZETI KÖZÖSSÉG MINŐSÉGE

    A gyülekezet nem közönség, hanem közösség – de vajon milyen erős ennek a közösségnek a belső kohéziója, összetartó ereje? Mennyire ismerik egymást a gyülekezet tagjai, milyen interakciók vannak vagy hiányoznak köztük? Mennyire vonzó és befogadó a közösség, mennyire otthonos és oldott a légkör, a “testvér” kifejezés a baráthoz vagy az elvtárshoz áll-e közelebb? És ami talán a legfontosabb: van-e közös vízió, egymás iránti elkötelezettség, valóságos szeretet, és van-e a gyülekezetben olyan egység, amelyet Isten valóban meg tud áldani (Zsolt 133:3)?

  • KISCSOPORTOK A GYÜLEKEZETEN BELÜL

    Minél nagyobb egy gyülekezet, annál nagyobb szerepet kapnak a gyülekezeti életet felépítő és működtető kiscsoportok, szolgáló- vagy házicsoportok. Ebben a kérdéscsoportban ezeknek a működésére és minőségére kérdezünk rá. Mennyire önállóak a kiscsoportak, betöltik-e a funkciójukat, működik-e bennük a vezetés és a belső kohézió, kapnak-e visszajelzéseket?

  • A MISSZIÓMUNKA HATÉKONYSÁGA

    A gyülekezet elsődleges célja Krisztus bemutatása és az evangélium hirdetése a nem hívő emberek felé. Mennyire tudatos és valóságos ez – mindenkinek az alapértéke, vagy csak néhány lelkes vezetőé a gyülekezetben? Valóban el tudja érni a gyülekezet a kortársait, a környezetében élőket – vagy tudja-e egyáltalán, hogy kik felé mivel és hogyan tud szolgálni? Mennyire hatékony az, ahogy az evangéliumot bemutatja – vannak-e megtérések, megújulások, a gyülekezet tagjai hoznak-e új embereket a családjukból, munkahelyi vagy ismerősi környezetükből Krisztushoz és a gyülekezetbe? Mennyire működik a személyes evangélizáció, kapnak-e ehhez segítséget, felkészítést a gyülekezet tagjai? Vannak-e, és mennyire eredményesek a kifejezetten evangélizációs alkalmak és programok? Vannak-e a gyülekezetben olyan belépési pontok, amelyeket keresztül a kívülállók megtalálják a gyülekezetet és megismerhetik az evangéliumot? Növekedik-e a gyülekezet üdvözülőkkel?

  • A GYÜLEKEZETI KERETEK ÉS STRUKTÚRÁK MŰKÖDÉSE

    Mint minden szervezet és közösség, a gyülekezet is struktúrákból épül fel, még ha ezek nem is mindig tudatosak. A szervezetfejlesztésnek és közösségépítésnek rengeteg szabálya és törvényszerűsége van, amik meghatározzák annak a formák és keretek minőségét és hatásfokát. Az utolsó szekcióban ezt mérjük fel. Vajon a strukúrális, formális és informális keretek megfelelnek-e a tartalomnak, a 21. század elvárásainak és kihívásainak, és nem utolsó sorban a bibliai alapelveknek? mely területeken van szükség változásra és változtatásra? Mennyire hatékony az anyagi és emberi erőforrások felhasználása, avagy mennyire jól működik a gyülekezet szervezeti és intézményi szempontból?

  • A GYÜLEKEZET TAGJAIBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK

    A gyülekezet jövőjének és missziós stratégiájának megtervezésében talán ez az állapotfelmérés legfontosabb és leghasznosabb eleme, amely a korábbi évek gyülekezeti állapotfelméréseinek még nem volt a része. Ebben a blokkban a kitöltők személyes motivációit, kompetenciáit, tehetségeit és lelki ajándékait mérjük fel úgy, hogy közben definiáljuk is azokat, segítséget nyújtva a lehetséges szolgálati területek megismerésében. Ezzel a gyülekezet vezetősége egy olyan kompetencia-mátrixot kap kézhez, amely alapján átfogóan megismerheti, hogy a gyülekezet tagjai milyen szolgálati területekre vágynak, hol szeretnének szolgálni és tudnának jól teljesíteni, betöltve a személyes elhívásukat és a bennük rejlő missziós lehetőségeket. Az előző nyolc terület felmérésével ellentétben ez a rész nem anonim, hanem nevesített, hogy az erőforrástérkép alapján a vezetőség akár személyi döntéseket is tudjon hozni, megtalálhassa az egyes szolgálati területekre alkalmas személyeket, vagy az egyes személyekhez konkrét szolgálati területeket tudjon hozzárendelni.

  • A GYÜLEKEZETI KONKRÉT SZOLGÁLATAINAK KIÉRTÉKELÉSE

    Ez egy speciális, előre egyeztetett módon testreszabott része az állapotfelmérésnek, ahol a kiértékelt gyülekezet saját, konkrét szolgálati területeinek, missziós munkájának, alkalmainak minőségét és hatékonyságát mérjük fel, megvizsgálva, hogy ezek mennyire egyeznek a gyülekezet víziójával, jelenlegi állapotával és a gyülekezet tagjainak értékeivel, erősségeivel és kompetenciáival, mennyire működnek jól és hatékonyan.

MI A CÉL?

Az állapotfelmérés okai, előnyei és lehetőségei

MIT MÉRÜNK FEL?

A gyülekezet életének és szolgálatának tíz területe

HOGYAN TÖRTÉNIK?

A felmérés folyamatának részletes bemutatása

MI LESZ UTÁNA?

Az állapotfelmérés pozitív következményei